"2019-ben Debrecenbe vezetett utunk, egyenesen a Nagytemplomba, majd az adventi vásárban gyönyörködhettünk. Az adventi várakozás csendjét is csak Magyarország legnagyobb orgonájának csengő hangja törte meg. Személy szerint ámultan figyeltem a letisztult, hatalmas belteret, ablakokat, amint a napfény is örömódát zeng a régi falak között.
Csoportunkból sokan vágytak rá, hogy Vad Zsigmond esperes-lelkipásztor szolgálatán részt vehessenek, nem csodálom, igazán lélekemelő volt. Kereszteléssel kezdődött advent harmadik vasárnapján az istentisztelet. Áron nevű kisfiút kereszteltek. Amint az esperes úr beszélt,egyszerre láttam benne Isten gyermekét, a férjet, a családapát. Olyan szeretettel szólt a mennyei Atyáról, hogy ismeretlenként is vágytam arra a szeretetre, amit sugárzott. Elárulta a helyes sorrendet, életünk első helyén az Úr kell álljon, majd a házastársunk, s végül a gyermekü(ei)nk. A gyermek nem a házasság kiteljesedése, egyetlen értelme, de a gyümölcse. A házastársra épp annyira oda kell figyelni, mint az Atyára. Az igazán jól működő házasság alapja az Istenbe vetett hit, a kölcsönös tisztelet és segítőkézség. Ahogyan gyermekeinket szeretjük, az csak töredéke annak, ahogyan a mennyei Atyánk szeret bennünket.
Jeremiás próféta 31. könyvének 31-34 versei képezték az alapigét: „Eljön az az idő – így szólt az Úr -, amikor új szövetséget kötök Izráel és Júda házával „ (Jer.31,31).
Úgy vélem második adventünket éljük, így Karácsony után is várakozunk. Mi már tudjuk, hogy Megváltónk született, aki életét adta értünk, bűnös emberekért. Új szövetség kötettett Isten s az emberek között. Jézus egyszer visszatér, ítélni eleveneket és holtakat. Kérdés az, hogy én, vagy épp te, kedves testvérem illendően várod-e Őt, felkészültél-e a nagy számadásra? Van egy jó hírem, Jézus mindig vigyáz Rád, nem akarja, hogy bajod, fájdalmad legyen. Ő a Szabadító, az áldott orvos … Tárd ki hát szíved előtte !
12 lelkipásztora van Magyarország legnagyobb református templomának, soknak tűnik, mégis keveslik a helyi lelkészek. A megszokott presbiteri és nőszövetségi alkalmakon kívül bibliaórákat tartanak középkorúak, „30+”-osok számára, gyermekeik különböző korosztály szerint vesznek részt a vasárnapi iskolában, párhuzamosan folyik az ifis istentisztelet, „Szeretetdoboz” címmel élelmiszergyűjtő segélyakciót bonyolítottak le ottjártunkkor, valamint „Reménysugár” név alatt hajléktalanok nappali melegedőjét üzemeltetnek s várnak önkénteseket. Van mit tanulnunk egymástól. Tudatosult bennem ismét, hogy az aratnivaló sok, de a munkás kevés.
Országhatárokat és felekezedeket áthidaló hit és lelkület kell bennünk legyen, a cél az közös, együtt, egymást bátorítva könnyebb az út a mennyei Atya fele …
Istentisztelet után pár szóban mutatta be a debreceni Nagytemplomot a lelkész úr, elmondta, hogy az 1802-es tűzvészben a templom teljesen leégett, újat kellett építeni a hívek számára. Péchy Mihály építész tervei alapján 1805-ben kezdődtek meg a Debreceni Református Nagytemplom építkezési munkái, melyek 1827-re fejeződtek be.
Alapterülete szerint Magyarország legnagyobb református temploma, illetve a város és a Magyar Református Egyház ikonikus épülete. A neoklasszicista stílusban épült templom közel kétezer fő befogadására képes. Nemcsak egyházi, hanem történelmi és kulturális szempontból is jelentős helyszín. 1849 április 14.-én itt olvasta fel Kossuth Lajos a Függetlenségi Nyilatkozatot, mely esemény folytán az anyaország egyik legfontosabb Nemzeti Emlékhelye. 1991-ben pedig II. János Pál pápa is szolgált a Nagytemplomban, mielőtt megkoszorúzta volna az Emlékkertben a gályarabok emlékművét.
A Debreceni Református Nagytemplom kiemelt turisztikai látnivaló, ami egész évben fogadja a látogatókat. A földszinti templomtérben látható egy Kossuth Emlékkiállítás, valamint a Gyülekezettörténeti Kiállítás, melynek legfontosabb eleme a Vizsolyi Biblia eredeti példánya. A keleti toronyban akadálymentesített lift segíti a közlekedést egészen a hatodik emeletig, a padlástérig. A régi óraszerkezet, valamint Péchy Mihály eredeti ötletét mutató templommakett után fel lehet sétálni egészen a nyugati torony kupolájáig a Rákóczi-haranghoz, valamint szemet gyönyörködtető kilátás nyílik a két torony között húzódó panorámajárdáról.
Megjegyzem a bátrabbak s fiatalabbak fel is merészkedtek a toronyba, az ő képeik által mi is ráláthattunk Debrecen patinás épületeire.
Városnézéssel, adventi vásárban való részvétellel, szabad programmal folytatódott a napunk. Kisebb-nagyobb csoportokban ámultunk a szebbnél-szebb portékákra. Személy szerint nem hagyhattam ki, hogy ne csak az orrom elé nézzek, így kissé körültekintve, felnézve, a régi, tekintélyt parancsoló, masszív épületek tárultak elém. Amin hajdanán alapos munkát végeztek, s most is karban tartják, az pár száz év elteltével is dícső pompájában díszeleg. Vajon a mi hitünk is ilyen?
Aznap csak hideg volt, hála Istennek nem esett az eső, mint azelőtt napokban. Piros pozsgás arcok érkeztek a megbeszélt időre és helyszínre, hogy utunk hazafele vezessen. Volt aki csak szívében vitt ajándékot, volt aki kisebb-nagyobb vásárlást ejtett. A lényeg egy volt: együtt lenni, közös élményekkel gazdagodni, a közösséget ápolni, a jó hírt tovább adni: Karácsony előtt és után is örökös adventünk van, addig is szövetségesei vagyunk a Fennvalónak.
Köszönöm, hogy családommal együtt lelkiekben gazdagodtunk, s hogy a közösség részesei lehettünk.